Meg kellett tanulni gúzsba kötve táncolni

Forrás:www.portfolio.hu

Csepreghy Nándor, az NFÜ kommunikációs vezetője szerint a kritikusok tévednek, amikor azt mondják, hogy lassúak a kifizetések, egyrészt egy utófinanszírozott rendszerről van szó, ami azt jelenti, hogy számlák ellenében tudnak csak fizetni, másrészt a válság miatt számos projekt csúszásban van, ami szintén hátráltatja a pénzek utalását. A vezető szerint több olyan programot is meghirdettek az utóbbi időben, ami az állami és magán szereplőknek segítséget adhat a fejlesztések befejezésére, bár így is kérdéses, hogy a maradék idő elég lesz-e az összes forrás kihelyezésére. Az viszont már most látszik, hogy egy teljesen más intézményrendszerre van szükség, a hatékonyabb és gyorsabb működés érdekében.

Csepreghy Nándor szerint a kormányváltást követően sikerült valamelyest gyorsítani az intézményrendszert. Míg 2007-2010 között heti átlagban 126 támogatott projekt volt a rendszerben, addig most 277-ről beszélhetünk. A meglévő intézményrendszerből maximálisan kihozták a lehetőségeket, azonban magát a rendszert nem lehetett nagymértékben megváltoztatni, tehát megtanulnak gúzsba kötve táncolni. A kifizetés az intézkedéseknek köszönhetően négyszeresére gyorsult, azonban további előrehaladást csak egy új intézményrendszerben tudnak majd hozni, amire viszont már csak a 2014-2020-as fejlesztési periódusban lesz lehetőség.

Az Európai Unió költségvetési periódusa 7 évre szól, de valójában 9 év áll rendelkezésre a program teljes lezárásához. A keretösszeg a fejlesztési időszak alatt 8209 milliárd forint, ebből már 6400 milliárd forint van lekötve, a tényleges kifizetések 2790 milliárd forintnál állnak. Az Európai Uniós források mindig utófinanszírozott formában érhetők el, akkor lehet a teljes összeget lehívni a bizottságtól, ha a fejlesztés lezárult. Ebből következik, hogy ahogy halad előre a fejlesztés, és beérkeznek a számlák, akkor a ténylegesen kifizetett pénzek is folyamatosan növekednek.      

Az NFÜ-t sokszor éri az a vád, miszerint nem fizeti ki elég gyorsan a pályázati összegeket, azonban a fő probléma az, hogy nincs mit kifizetni, a fejlesztések sok esetben nem állnak olyan szinten, hogy azokat számlával alá tudnák támasztani. Egy kimutatás szerint - arra vonatkozóan, hogy az elfogadott pályázatoknál, a vállalati életciklust is figyelembe véve, hol kellene állnia a kifizetéseknek - a 2800 milliárd forinthoz képest már 3300-3500 milliárd forintnál kellene tartani, ami mutatja, hogy a megvalósítási oldalon vannak komoly kihívások.

Csepreghy Nándor azt is elmondta, hogy az NFÜ már korábban elkezdte a projektek teljes átvizsgálását, jelenleg a 100 millió forintos támogatási nagyság felett minden projektet átnéztek, ez alapján látható, hogy sok projekt csúszásban van. Ahol kockázatokat láttak, ott a projektmenedzsertől válságforgatókönyvet kérnek, és annak végrehajtására kötelezik. Ha ez nem elegendő, akkor a projektmenedzseri rendszer átalakítására szólítják fel a vállalatokat. Itt lehetne szerepe a projektdoktori rendszernek, ami még a kialakítás fázisában van. Az NFÜ-nek 2,4 milliárd forintos forrása van arra, hogy a rendszert felállítsa. Végül, az NFÜ-nek joga van arra is, hogy elálljon bizonyos pályázatoktól, ahol nem látják megvalósíthatónak a fejlesztéseket, vagy túl nagy a bukás kockázata.

A beadott pályázatok közül eddig 45 ezret fogadott el a hatóság, a pályázó kör azonban differenciált, 48 százalék például önkormányzati vagy államháztartási körbe tartozó kedvezményezetteknél van, a maradék 52 százalék van a gazdasági szervezeteknél és nonprofit szektornál. A válság mind a két szektort érzékenyen érintette. Az önkormányzatoknál elindult egy nagyon komoly eladósodási spirál, sok esetben a szükséges önrészt sem tudják előteremteni, amit oda vezet, hogy a megnyert pályázatokat sem tudják elindítani. A miniszterelnök éppen ezért jelentette be június végén az 50 milliárd forintos önerőalapot, amely a megnyert, de megvalósításba még nem kezdett pályázatok esetében ad forrást, ezzel el lehet indítani ezeket a fejlesztéseket.

A magánszektorban a forráshiány abból fakadt, hogy a válság a kereskedelmi bankok finanszírozását szüntette meg. Nekik egy teljesen más konstrukciót kellett kidolgozni arra vonatkozóan, hogy hogyan tudják megvalósítani a megnyert pályázataikat. Két megoldási lehetőség is van. Az egyik a szállítói előleg, ami azt jelenti, hogy amikor a kedvezményezett megnyeri a pályázatot, akkor igényelhet egy magas összegű, akár 30 százalékos előleget, ezzel be tudja indítani a fejlesztést. Akitől a kedvezményezett megrendeli a szolgáltatást, az közvetlenül az NFÜ-höz nyújtja be a számlát, és ahogy az előleggel elszámoltak, akkor újabb előlegek is adhatók. A másik megoldás a kombinált mikrohitel, illetve a kombinált hitel garanciával program, amely egyszerre ad vissza nem térítendő támogatást és garantált, maximált százalékos kamattal rendelkező hitelt a kedvezményezettnek.

Arra a kérdésre, hogy a pályázatok mennyire járulnak hozzá a foglalkoztatottak megtartásához a kkv szektorban, Csepreghy Nándor azt a választ adta, hogy konstrukciótól függ, de szinte mindegyik EU-s fejlesztési forrás megköveteli a vállalkozótól, hogy a meglévő munkaerőlétszámát megtartsa vagy emelje. Az Új Széchenyi Terv keretében a vállalkozásfejlesztési program emelhető ki, amely fokozottan hozzájárul a foglalkoztatáshoz. Ezen kívül még elérhetőek innováció és üzleti környezet fejlesztés, közlekedés-fejlesztés területein is források vállalkozásoknak. Két friss konstrukció is elérhető a cégek számára, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely-teremtési képességének támogatása, és a piaci megjelenés támogatása. Előbbi keretösszege 9 milliárd forint a 2012-2013-as esztendőkre, és év végéig lehet a forrásra pályázni augusztus elejétől. Utóbbi konstrukció a vállalatok saját tevékenységének piacra juttatását hivatott segíteni, a forrásokat tanácsadásra, bérköltségre, illetve piacra jutás tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások igénybe vételére, így marketinganyagok elkészítésére, kiállításokon való részvételre lehet felhasználni, a keret ebben az esetben 3 milliárd forint.

Az Európai Bizottság félévente publikálja az országok rangsorát az uniós források felhasználása tekintetében. A legegzaktabb szám minden bizonnyal az Európai Bizottságtól lehívott nettó források aránya, amelyben Magyarország a 27 tagállam között az 5. helyen áll. Minden feltétel adott ahhoz, hogy nagyon sikeres legyen a 2007-2013-as periódus.

A cikk a következő linken olvasható:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/meg_kellett_tanulni_guzsba_kotve_tancolni_interju.171586.html



2012. 08. 22

Hírek, Információk

Pályázati hírek